Vissza a cikkek listájához

Következő

Októberben indulnak a közkedvelt pályázatok

2014-09-25 Szerző: admin Forrás: portfolio.hu

Kérdésre válaszolva Csepreghy arról beszélt, hogy az imént bejelentett 9 fajta pályázat kiírása az október 6-át követő napokra várható és ezeken kívül a kormány további pályázatok kiírásáról is dönthet (folyamatosan figyelve arra, hogy amíg nem fogadta el Brüsszel az Operatív Programokat, addig teljesen magyar költségvetési kockázat mellett futnak az új kiírások).
A potenciális további pályázatok jellegéről és keretösszegéről nem esett szó a tájékoztatón, amely időközben véget is ért.

Csepreghy a tájékoztató során kiemelte, hogy a most elinduló Széchenyi 2020 pályázati ciklus "szolgáltató, tehát nem uralkodó fejlesztési intézményrendszert" takar. Emellett további két lényeges kormánydöntést is ismertetett:
1.) a pályázati források kapcsán a biztosítéknyújtási szabályt enyhíti a kormány: ez Csepreghy megfogalmazása szerint eddig többletterhet jelentett, sok vállalkozást tántorított el, illetve sok megnyert pályázat nem valósult meg, ezért a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a vállalkozások esetén a korábban befizetett közterheket számítsák be a pályázat biztosítékaként, és így adott esetben garanciamentesen juthasson hozzá a forráshoz
2.) a felvezető cikkünkben már jelzett rendszert is ismertette Csepreghy: eszerint egy pl. 50%-os támogatási intenzitású pályázat esetén mostantól az lesz, hogy az elnyert támogatási összegig az összes benyújtott számlát kifizeti a Támogató (hogy minél kisebb önerő legyen szükséges a pályázat finanszírozásához), majd az ezáltal létrehozott eszközök jelenthetnek fedezetet arra, hogy a vállalkozó fedezet mellett kedvezményes hitelt tudjon felvenni, külön kiemelte Csepreghy a Kavosz által nyújtott Széchenyi Kártya Program előfinanszírozási lehetőségét.
A helyettes államtitkár szavai szerint a fenti pályázati megoldások abban segítenek majd, hogy Magyarország a régió legversenyképesebb gazdasága legyen, amelyben a a 3%-os növekedést "jócskán meghaladhassa" a tényleges növekedés és itt működjön a legmodernebb, legversenyképesebb fejlesztéspolitikai intézményrendszer.
Csepreghy a pályázatok kapcsán azt mondta, hogy még zajlanak az Európai Bizottsággal az Operatív Programok egyeztetései, és ezek brüsszeli elfogadásáig csak olyan pályázatokat tud meghirdetni a kormány, amelyeket Brüsszel majd nagy biztonsággal ki fog fizetni utólag (addig 100%-ban magyar költségvetési kockázatokra futnak). 
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklus legnépszerűbb pályázatait (eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési) most amellett is vissza nem térítendő formában hirdeti meg a kormány, hogy az új, 2014-2020-as ciklus már kifejezetten a kombinált forráselosztást preferálja (visszatérítendő elemeket is bele kell tenni a kkv-pályázatokba). Ezek keretösszege viszont csekély a teljes 8000 milliárdos fejlesztési kerethez, ill. a költségvetés 15 ezer milli��rd forintos kiadási főösszegéhez képest, így ezekre a pályázati pénzekre a magyar költségvetésben bizonyára meg lehet találni a forrásokat.
Csepreghy a 9 most meghirdetendő pályázat kapcsán az alábbiakat ismertette:
1.) A foglalkoztatás témakörében a GINOP keretében 4 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat vissza nem térítendő forrás mentén (ez a program az elmúlt években is elindult, de a lebonyolítás és kifizetés során jelentős csúszások alakultak ki - a szerk.).
2.) A munka és a magánélet összeegyeztetését célzó pályázat szintén 4 milliárd forintos keretösszeggel indul el: a pályázat az 1 millió új munkahely céljából vezethető le és a kismamák munka melletti foglalkoztatását, illetve pl. atipikus foglalkoztatási formák támogatását célozza
3.) A kisgyermekkori nevelés támogatása érdekében az EFOP programból óvodák és bölcsődék pályázhatnak különböző köznevelési célokra
4.) Szintén az EFOP-ból 1 milliárd forintot fordít a kormány az egészségügyi ellátásban 1000 új szakápoló foglalkoztatására

Eszközbeszerzés és kereskedelemfejlesztés
5.) A múlt heti Közlöny rendelete alapján meglepetésre a 2007-2013-as időszak legnépszerűbb pályázatát is meghirdeti most a kormány: 5 milliárdos keretösszeggel eszközbeszerzési és kapacitás-bővítésési pályázat indul vissza nem térítendő támogatás formájában
6.) Szintén 5 milliárdos keretösszegű pályázat nyílik a kkv-k külpiacra lépésének támogatására, amelyet például kiállításokon való részvételre, tanácsadásra lehet felhasználni.
7.) Az Ifjúsági Garanciaprogram kapcsán jelentős összegű keret áll majd rendelkezésre (36 mrd Ft) a 25 évnél fiatalabb, szakképesítéssel, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, regisztrált munkanélküli fiataloknak, hogy minél hamarabb (az EU-s mobilitási programmal összhangban 4 hónapon belül) vissza tudjanak térni a munka világába
8.) és 9.) A két utolsó kiírás hazánk EU-s derogációs kötelezettségéhez kapcsolódik összesen 58,7 milliárd forintos keretösszegben (pl. egészséges ivóvíz biztosítása).
A fenti 9 pályázati kiírás keretösszege 120 milliárd forint, ami csaknem a duplája a múlt héten a Közlönyben megjelent kormányrendeletben rögzített keretösszegnek.
Október 6. után néhány nappal várható, hogy megjelenik 9 különböző pályázat a Széchenyi 2020 keretében, amelyek keretösszege nagyobb, mint a Magyar Közlöny múlt heti számában már megjelent 68 milliárdos összeg - többek között ezt jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunik��cióért felelős helyettes államtitkára egyúttal fontos változásokat is bejelentett az új pályázati rendszer működését illetően.
Mindjárt bejelentik az új uniós pályázatok részleteit! 2014.09.25 14:07

Egyelőre csak óvatosan

Egy minapi kormányrendelet már jelezte, hogy mely területeken indul el október 6-tól összesen 68 milliárd forintos keretösszeggel az új, Széchenyi 2020 névre hallgató pályázati rendszer és amint megírtuk: a lista számos vállalkozót csalódásként érhetett. A közkedvelt és sokak által várt telephely-fejlesztési és eszközbeszerzési pályázatok ugyanis egyelőre nincsenek a listán.

Ennek az egyik legfontosabb oka az, hogy az Európai Bizottság még nem fogadta el a magyar kormány által benyújtott Operatív Programok végső formáját. Így a kormány azért nem mer nagy volumenben ilyen pályázatokat meghirdetni, mert ha kiderül, hogy valamit Brüsszel nem a kiírásnak megfelelően fogad el, akkor az adott pályázatok teljes összege a magyar költségvetést terheli. (A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a napokban kiírt/kiírandó kazáncserés, nyílászárós és háztartási eszköz cserés pályázatok kizárólag a lakosságnak szólnak és egyébként a keretösszegük szintén nem jelentős).

Pörög a számláló

Mindjárt bejelentik az új uniós pályázatok részleteit! A legfrissebb információk szerint a kormány azt tervezi, hogy év végéig mindenképpen legyenek elfogadott Operatív Programjaink, így jövő év első negyedévében az összes programban meg lehessen hirdetni a pályázatok széles körét. Közben viszont a másik fontos gazdaságpolitikai cél, hogy a most futó 2007-2013-as fejlesztési ciklus összes rendelkezésre álló forrását (mintegy 8200 milliárd forint) le tudjuk hívni és a támogatások lehívási számlálója valóban nagy ütemmel is pörög: jelenleg már 6200 milliárd forintnál jár.

Egy friss régiós kimutatás szerint egyébként a másodikak vagyunk a térségben a rendelkezésre álló EU-s források lehívását illetően a saját mintegy 70%-os arányunkkal. Amint egy közelmúltbeli elemzésben bemutattuk: elsősorban 3-4 területen mutatkozik fokozott (relatív) lemaradás a források felhasználását illetően.

Amit eddig tudunk az új rendszerről

Ahhoz, hogy a számláló július óta ismét nagy lendülettel pörög, az kellett, hogy Brüsszel rábólintson a januárban és márciusban két jelentős változással átalakított magyar pály��zati intézményrendszerre, azaz az április 15. után keletkezett magyar pályázati számlák ellenértékét is elkezdte kiutalni. Az új rendszer keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnt, a munkáját (pontosabban az Irányító Hatóságokat) az illetékes szaktárcákhoz delegálták (újra), és ugyanígy az egyes szaktárcákhoz rendelték a pályázatok lebonyolítóit, a Közreműködő Szervezeteket is.

Az új rendszer működéséről az elmúlt hetek információi és Csepreghy Nándor keddi és szerdai előadásai alapján már több lényeges dolgot is tudunk, így például

A legnagyobb Operatív Programban, a GINOP-ban olyan pályázatok is lesznek, amelyekben érdekeltté fogják tenni a nagyvállalatokat abban, hogy bevonják a hazai kkv-kat az innovációs, kutatási-fejlesztési projektekbe

Olyan pályázatok is lesznek (GINOP/KEOP), amelyek keretében a kkv-knak arra adnak támogatást, hogy a saját működésükhöz szükséges energiát maguk meg tudják termelni
A turizmusban csak ún. "attrakciókra" lenne vissza nem térítendő támogatás (VNT), egyébként minden másra, pl. szállodafejlesztésre visszatérítendő (VT)
Korábban az volt egy például 50%-os támogatási intenzitású pályázatnál, hogy a teljes számlából utólag fizették ki az 50%-nyi támogatást a nyertesnek, mostantól viszont az lesz, hogy a támogatási értékhatár 50%-áig minden számlaértéket kifizetnek, de amint eléri az 50%-ot a kifizetés, akkor a többi számlát már nem
Így viszont a nyertes pályázónak már van tárgyi eszköz/projekt fedezete, amire hitelt tud felvenni, így ki tudja fizetni a többi számláját is, ehhez különböző kedvezményes banki konstrukciókat szeretne működtetni majd a kormány, így pl. a Kavosz Széchenyi Kártya programban is szeretnék az állami garanciavállalást kiterjeszteni, illetve az önerő/előfinanszírozás kapcsán az MNB Növekedési Hitelprogramja is fontos eszköz lehet
A biztosítéknyújtás/fedezet kérdésében még nincs végleges kormányzati döntés, de a cél egyértelműen az, hogy a biztosíték fejében minél több előfinanszírozáshoz hozzá lehessen jutni
Arról is folyik a gondolkodás, hogy ha nyer egy pályázat, akkor a korábbi években befizetett adó- és járulékterhek mértékéhez (mint előleg) kamatmentesen férhessenek hozzá a pályázók, de szigorú szabályok lesznek arra, hogy az élelmes pályázók se tudják a céltól eltérő irányra felhasználni a pénzt
A tervek szerint a munkahelyteremtő beruházásokra egymillió euró értékhatárig normatív pályázati támogatási forma jönne, amelyre meghatározott létszám- és árbevétel-növekedés esetén lennének jogosultak a kis- és középvállalkozások, de a technikai kereteket még egyezteti a kormány az Európai Bizottsággal
Tárgyal a kormány Brüsszellel arról is, hogy a források lehívásához a vállalkozások ügyvezetője, tulajdonosa személyes garanciát adjon, ami azt jelenti, hogy nem kell pénzügyi garanciákat vállalnia.
A pályázatírói rendszert is jelentősen átalakítaná a kormány, így a "tolmács", azaz közvetítő jellegű szolgáltatások elszámolható költségének jelentős csökkentése a cél, hogy minél több pénz a projektekben hasznosuljon
Ennek érdekében például a projektmenedzsment díjat 2,5%-ra csökkentenék és ennek elszámolási ütemezése nem különbözhet majd a további költségek ütemezésétől
Ha valaki a Széchenyi Programirodákkal készítteti a pályázatát, akkor ezt a 2,5%-nyi projektmenedzsment díjat sem kell az iroda felé kifizetni, hanem felhasználható a pénz a projekt megvalósítására (az iroda igénybe vétele ingyenes lenne és ezzel a megoldással is igyekszik a rendszer az irodák felé terelni az érdeklődőket.)
Az új pályázati kiválasztási rendszer három iránya:
1.) állami körben (pl. oktatás, egészségügy, önkormányzatok), meg szeretnék szüntetni a pályázati kiválasztást: ha egy adott terület elmaradott valamiben az országos átlaghoz képest, akkor ott normatív alapú lesz az elbírálás, tehát a kritériumoknak való megfelelés esetén nagy valószínűséggel nyerni fog a projekt
2.) ahol a normatív mellett lesznek még szubjektív pályázati elbírálási szempontok is: például K+F projektek
3.) "normál" vállalkozói/fejlesztési pályázatok: a cél az, hogy 1 millió euróig normatív legyen a pályázati elbírálás (pl. autóipari beszállító gépbeszerzést akar és ezáltal árbevételt, ill. foglalkoztatottságot szeretne növelni, így ha megfelel a kiírási feltételeknek, akkor jó eséllyel nyer).